Talán a legvitatottabb velejárója ez az életnek. Mindannyian hiszünk valamiben. És hogy miért? Erre próbálok most rávilágítani.
Mi
emberek mindannyian hinni akarunk valamiben. Lényegtelen, hogy mi az,
de kell valami ami kitölti és megmagyarázza az életünk egyes részleteit.
Miért élek, mit keresek a földön? Nem számít, hogy mi a válasz ezekre a
kérdésekre. Egyszerűen csak elhatározzuk, hogy mi megtaláltuk a kulcsot
és már nem is számít más.
Hinni
akarunk abban, hogy nem értelmetlen az életünk, hogy nem csak biológiai
folyamatok sorozata vagyunk. Hinni akarjuk, hogy nem hiába kelünk fel
minden reggel és tesszük meg azokat a dolgokat, amiket szoktunk. Enélkül
olyan üres lenne minden. Minden tettünk és döntésünk. Persze megfordul
más is a fejünkben. Mi van ha még sincs úgy? Ha tényleg egyedül vagyunk a
mindenségben. Semmit sem tudhatunk biztosan, de talán jobb is így.
Reményt
ad az életünknek, és ha csak ennyit jelent a hit, akkor már megérte a
számunkra. Nem lesz üres az életünk, hihetünk valaminek a létezésében.
Ha leegyszerűsítve nézzük, lecsupaszítva mindenféle eszmétől és
nézettől, akkor a hit nem más mint egyfajta kulcs a boldogsághoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése