Ma sok új dolgot tanultam. Idő kellet míg feleszméltem. Rájöttem, hogy hogy működik egy-két dolog körülöttem. Ha sírok, azt észreveszik és utána megvigasztalnak. Ha nevetek, ők is nevetnek. Képes vagyok kommunikálni. Jelzéseket adok magamról. "Itt vagyok, figyeljetek rám!" Különös érzésem támad, amikor azokra gondolok, akik életet adtak nekem. Olyan melegség tölti el a hasamat. Szeretek itt lenni és szeretem az életet. Bár néha rám tőr valami különös érzés, és nem tudom, hogy mi lehet az. Mintha nemrég még máshol lettem volna. De aztán elmúlik és jó lesz minden. Érzem, hogy időközönként megváltoznak körülöttem dolgok. A hely is ahol aludni szoktam, egyre kisebb. Mintha minden összemenne. Gondolom ez a normális, ez a dolgok menete. Egy idő után összemennek a dolgok és kicserélődnek.
Régen sokat aludtam, volt hogy fél napot is, már egyre kevesebbre van szükségem. Olyan kíváncsi vagyok, hogy mi fog történni holnap. Biztos új dolgokat fogok tanulni. Ki tudja, lehet megtudom, hogy miért mennek össze a dolgok idővel. De most álmos vagyok, azt hiszem pihenek egy kicsit.
