Azt mondják, hogy túl fiatal vagyok még, hogy értsem ezt a folyamatot. Nem vagyok elég érett ahhoz, hogy megértsem az emberi kapcsolatok működését...
Nem lehet minden tökéletes, még az elsőnek, nagy szerelemnek tűnő dolgok sem. Két ember van egy kapcsolatban. Minden olyan dolog amiben legalább két ember van, az a végtelenségig kiszámíthatatlan lehet. Nem tudjuk befolyásolni semmivel.
Olyan szép volt minden, akkor még nem tudtam, hogy mit éltem át, csak most tudatosult bennem, hogy minek voltam a birtokában. Érdekes dolog ez, amikor meg van valami, hétköznapinak tűnik, olyan elfogadott hogy ott van és létezik, amikor meg elveszítjük, megszakad a szívünk. Most itt ülök és nem bírom visszafojtani az érzelmeimet, bőgök mint még sehogy, valahogyan másmilyen fájdalom ez, sosem volt még részem ilyenben.
Olyan gyorsan történt minden, nem vagyok képes felfogni, hogy hogyan történhetett. Sokan mondták már nekem, hogy mindenhez csak idő kell, de azt hiszem vannak dolgok, amik örökre nyomot hagynak majd bennem. Sosem lehetünk biztosak semmiben, csak a halálban. Ez is valamilyen elmúlás talán. Elmúlt valami, amit már nem lehet feléleszteni soha többé. Nem tudom mi lesz holnap, vagy holnapután, csak azt tudom, hogy ugyan úgy fogok ki-be lélegezni mint eddig, élem az életem, megtapasztalom azokat amiket meg kell tapasztalnom és ezt biztosan tudom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése