Vajon tudjuk mit vállalunk? Mi döntjük el azt, hogy mik és kik akarunk lenni? Oda áll elénk valaki a kezdetek kezdetén és megkérdezi tőlünk, hogy: "Mi akarsz lenni? Milyen életet akarsz? Milyen álmokat szeretnél? Akarod, hogy ezek megvalósuljanak? Akarsz-e szeretni? Akarod-e hogy szeressenek? Akarsz-e szenvedni?" És vajon ezekre válaszolhatunk is ha egyáltalán léteznek? Ha tudnánk, mit vállalunk, ki választana olyat, hogy én szegény akarok lenni, szenvedni akarok, nem akarom, hogy szeressenek, nem akarok boldog lenni és nem akarok semmit sem elérni. Ki választana ilyet? Nyilván senki az élők, közül. De mi van ha az egy másik állapot? Egy tisztább. Ahol nincs hazugság, se bánat, se fájdalom, csak az őszinteség. Egy olyan állapot ahol túl látunk önmagunkon. Talán a buddhizmus által tanított megvilágosodáshoz tudnám hasonlíttatni. És ki tudja! Mi van akkor ha így is születünk meg? Csak a világ megváltoztat minket. Megismerjük a hazugságot, a bánatot, az erőszakot, a csalást, a bántást, az időt. Ha egy kicsit elgondolkodunk, és a dolgok mögé nézünk, megláthatunk dolgokat. Olyan dolgokat, amiket máskor, a hétköznapi életben nem veszünk észre. Jelentéktelennek tűnhetnek, de ha közelebbről, és más szemszögből vizsgájuk őket, teljesen más jelentést kaphatnak. Bizonyára mindenkinek voltak vagy lesznek ehhez hasonló élményei. Egy biztos. Mindannyiunkat az élet mozgat, és az is biztos, hogy mindenkinek másmilyen az élete, aszerint cselekszik vagy tesz dolgokat. De amíg nem tapasztaltunk meg semmit, addig hogy létezünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése