A DÖNTÉS

Én én vagyok, és tudom, hogy ez mivel fog járni. Sokat fogok szenvedni. Nehéz lesz, de én ezt akarom. Tudom mit vállaltam. Az élet nem csak egy rózsaszín buborék felhő. Bizonyítani akarok! Igen is sokat fogok szenvedni, meg fognak bántani, úgy fogom érezni, hogy nem fogom túl élni. Megszakad majd a szívem. Néha az egész világ ellenem lesz és én meg fogok tenni mindent ami csak tőlem telik. Sokat fogok szeretni. Sokan fognak szeretni. Sokan fogják azt kívánni, hogy bárcsak ne létezzek. Soknak fogom kívánni, bárcsak ne létezzen. Sokat fogok tenni másokért, mások is sokat tesznek majd értem. Lesz idő, amikor nem akarok majd élni és úgy érzem, rossz döntést hoztam. Lesz amikor megfordul velem a világ, és lesz amikor úgy érzem magam majd, mint egy hosszú és hideg éjszakán. De nem szabad elfelejtenem, hogy a hideg és a hosszú éjszaka után is felkel a nap, és hozza magával a meleget is. Nem szabad feladnom, mert akkor csalódást nyújtanék magamnak és annak is aki mind ezt létre hozta. Küzdeni kell azért, hogy boldog legyek, mert az nem jön magától. Nem szabad elfelejtenem, hogy ki is vagyok. Hogy miért nem? Mert én, én vagyok, és végig kell csinálni, mert ezt akartam, ezt a döntést hoztam, nem más vagyok, hanem csak is egy, a világ mindenség...